Hajlamosak vagyunk egy fix kereten belül élni. Miből is áll a keret? Napi rutin, megszokott útvonalak, társas kapcsolatok, öltözködés, munkahely, megtanult viselkedési szabályok, társadalmi normák… és ezt folytathatnám oldalakon keresztül. Ez a keret biztonságot és állandó információt ad arról, ami minket körülvesz. Ugyanis mi emberek utáljuk, ha megváltozik valami.
,,Kényelmetlennek”, ,,kellemetlennek” nevezzük azokat a szituációkat, ahol a megszokott rutinunkból bármi akár egy miliméterre is kimozdít. Vannak, akik jobban és vannak, akik kevésbé kezelik jól ezeket a helyzeteket, de egy pillanatra mindenki érez odabent valamit. Elmozdult a keret.
Tartózkodott már valaki a kereten kívül tartósabban? Mi van ott?
Azt gondolom vannak élethelyzetek, amikor kikényszerülünk ebből a keretből, amit mi úgy hívunk ,, felborult az egész életem” , vagy ,, most minden olyan kusza”. Ismerős? Nekem igen, nagyon is ismerős.
Kép forrása: dothash.buzz
Mi történik ilyenkor valójában? Hogyan lehetnénk ekkor is stabilak? Egyáltalán mi okozza igazából az instabilitást?
Na, sikerült feltenni néhány olyan kérdést, amiről könyvek iródnak. Próbálom minél egyszerűbbre redukálni a válaszokat, hisz Einstein is azt mondta, hogy ha valamit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, nem is érted igazán.
Mérnök nagyapám mindig azt mondja: ahhoz hogy meg tudjak szerelni egy szerkezetet, előbb meg kell ismernem, hogy működik. Úgy látom, az emberek nagy része a stabilitást erre a keretre teszi. Egy stabil keret, ami körbevesz és azon belül nyugodtan lehet létezni. Akárhányszor megmozdul vagy átrendeződik ez a keret, azonnal borul az egész rendszer. Ami a kereten belül van egy sérülékeny és bizonytalan rendszer, ami külső pontoktól függ.
Mielőtt még elégetnénk ezt a keretet a pokol legmélyebb bugyraiban, álljunk meg egy percre. Lehet ez hasznos valamire? Tud segíteni? Azt gondolom, igen, hisz tartalmazza a társadalmi normákat és segít megmutatni a határokat.
A hiba a stabilitás kihelyezésével van.
A táncban az egyensúlyt akkor tudod megtartani, ha ,,tartod a centrumod”. Egy fél lábon egyensúlyozást könnyedén meg tud az ember csinálni, ha belekapaszkodik a rúdba vagy a partnerébe. De mi van, ha nincs ott a kapaszkodó? Máris nem megy az egyensúlyozás és eldőlünk. Nincs ismert technika arra, hogy ha nincs kapaszkodó is megmaradjon az egyensúly, hiszen megszoktuk, hogy a stabilitás külső pont.
Egész más történik, ha úgy próbál meg a táncos fél lábon megállni, hogy az egyensúlya belülről a centrumából fakad. Mi történik az egyensúllyal, ha a rúd az asztalosnál van a partner pedig beteg? Semmi. Ez mégsem zárja ki a rúd használatát vagy a partnerrel táncolást.
Gyönyörűen tanít a tánc az életre.
Nézz körbe magad körül, nézd meg, neked hol a stabilitás és ha kell, változtass!
Az első lépés minden változásnak, hogy meg tudom nézni azt, ami van.
Csak akkor tudsz változtatni, ha pontosan tudod, min kell.
Kép forrása: www.atgtickets.com
